Mik azok az atomic swapok?
Az atomic swap egy olyan technikából áll, amely lehetővé teszi két különböző kriptovaluta gyors cseréjét, amelyek különböző blokklánchálózatokon futnak. Egy ilyen folyamat (más néven atomic cross-chain trading) okosszerződéseken alapul, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy érméikkel közvetlenül a személyes kriptotárcájukból kereskedjenek. Az atomic swapok tehát lényegében peer-to-peer kereskedések különböző blokkláncok között.
Annak ellenére, hogy innovatív technikáról van szó, a keresztlánc kereskedés ötlete már évek óta vita tárgyát képezi. Tier Nolan volt valószínűleg az első, aki 2013-ban leírta a teljes atomic swap protokollt. Daniel Larimer azonban 2012-ben bemutatott egy P2PTradeX nevű, bizalom minimalizált tőzsdeprotokollt, amelyet egyesek az atomic swapok prototípusának tartanak.
A következő években sok fejlesztő kezdett el kísérletezni az atomic swap protokollokkal. Az adatok szerint a Bitcoin, a Litecoin, a Komodo és a Decred közösségek mind fontos szerepet játszottak a folyamatban.
Úgy tűnik, hogy az első peer-to-peer atomic swapok 2014-ben kezdődtek. A technika azonban csak 2017-ben vált széles körben ismertté az emberek szélesebb körében - elsősorban az LTC/BTC és a DCR/LTC közötti sikeres swapok miatt.
Hogyan működnek az atomic swapok?
Az atomic swap protokollokat úgy tervezték, hogy megakadályozzák, hogy bármelyik érintett fél csaljon. Hogy megértsük, hogyan működnek, tegyük fel, hogy Alíz el akarja cserélni a Litecoinjait (LTC) Robi Bitcoinjaira (BTC).
Először is, Alíz letétbe helyezi LTC-jét egy szerződési címre, amely úgy működik, mint egy széf. Amikor ez a széf létrejön, Alíz egy hozzáférési kulcsot is generál. Ezután megosztja a kulcs kriptográfiai hashét Robival. Ne feledje, hogy Robi még nem férhet hozzá az LTC-hez, mivel csak a kulcs hashét ismeri, magát a kulcsot nem.
Ezután Robi az Alíz által megadott hash segítségével létrehoz egy másik biztonságos szerződési címet, amelyen letétbe helyezi a BTC-jét. A BTC igényléséhez Alíznak ugyanezt a kulcsot kell használnia, és ezzel elárulja azt Robinak (a hashlock nevű speciális funkciónak köszönhetően). Ez azt jelenti, hogy amint Alíz átveszi a BTC-t, Robi is átveheti az LTC-t, és a swap befejeződik.
Az „atomic” kifejezés arra utal, hogy ezek a tranzakciók vagy teljesen, vagy egyáltalán nem történnek meg. Ha bármelyik fél feladja, vagy nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit, a szerződés megszűnik, és a pénzösszegek automatikusan visszakerülnek a tulajdonosokhoz.
Az atomic swapoknak kétféle formája van: on-chain és off-chain. Az off-chain atomic swapok a valuta bármelyik hálózatán (ebben az esetben a Bitcoin vagy a Litecoin blokkláncán) történnek. Az off-chain atomic swapok viszont egy másodlagos rétegen zajlanak. Ez a fajta atomic swap általában kétirányú fizetési csatornákon alapul, hasonlóan a Lightning Networkben használtakhoz.
Technikailag a legtöbb ilyen bizalom minimalizált kereskedési rendszer olyan okosszerződéseken alapul, amelyek többaláírásos módszert és Hash Timelock Ügyleteket (HTLC) használnak.
Hash Timelock Ügyletek (HTLC)
A Hash Timelock Ügyletek (HTLC) fontos részét képezik a Bitcoin Lightning Networknek, és egyben az atomic swapok egyik kulcsfontosságú összetevői is. Ahogy a neve is sugallja, két kulcsfontosságú funkcióra épülnek: hashlock és timelock.
A hashlock az, ami megakadályozza a pénz elköltését, hacsak egy adat nem kerül nyilvánosságra (az előző példában Alíz kulcsa). A Timelock egy olyan funkció, amely biztosítja, hogy az ügylet csak egy előre meghatározott időkereten belül hajtható végre. Következésképpen a HTLC-k használata megszünteti a bizalom szükségességét, mivel olyan speciális szabályrendszert hoznak létre, amely megakadályozza az atomic swapok részleges végrehajtását.
Előnyök
Az atomic swapok legnagyobb előnyei mind a decentralizált jellegükből fakadnak. Azáltal, hogy nincs szükség centralizált tőzsdére vagy bármilyen más közvetítőre, a keresztlánc swapokat két (vagy több) fél anélkül hajthatja végre, hogy meg kellene bízniuk egymásban. A biztonság is nagyobb lett, mivel a felhasználóknak nem kell átadniuk pénzeszközeiket egy centralizált tőzsdének vagy harmadik félnek. Ehelyett a felhasználók közvetlenül a személyes tárcájukból végezhetik el az ügyletet.
Emellett a peer-to-peer kereskedés ezen formája sokkal alacsonyabb működési költséggel jár, mivel a kereskedési díjak vagy nagyon alacsonyak, vagy egyáltalán nincsenek. Végül, az atomic swapok lehetővé teszik a kereskedések nagyon gyors lebonyolítását, magasabb fokú interoperabilitás mellett. Más szóval, az altcoinokat közvetlenül el lehet cserélni anélkül, hogy Bitcoint vagy Ethereumot használnánk közvetítő érmeként.
Korlátok
Néhány feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy az atomic swap sikeresen végbemenjen, és ez valószínűleg akadályt jelenthet a technika széles körű elterjedésében. Az atomic swap végrehajtásához például a két kriptovalutának olyan blokkláncokon kell alapulnia, amelyek ugyanazt a hashing-algoritmust használják (pl. SHA-256 a Bitcoin esetében). Emellett kompatibilisnek kell lenniük a HTLC-vel és más programozható funkciókkal is.
Ettől eltekintve az atomic swapok adatvédelmi aggályokat vetnek fel a felhasználók számára. Ez azért van így, mert az on-chain swapok és tranzakciók gyorsan nyomon követhetők egy blokkláncfelfedezőben, ami megkönnyíti a címek összekapcsolását. Rövid távú megoldást jelenthet erre a problémára az adatvédelemre összpontosító kriptovaluták használata a kitettség csökkentésére. Ennek ellenére sok fejlesztő kísérletezik a digitális aláírások használatával az atomic swapokban megbízhatóbb megoldás gyanánt.
Miért fontosak?
Az atomic swapok nagy eséllyel fejleszthetik a kriptovaluták világát, és még nem tesztelték őket szélesebb körben. A keresztlánc kereskedés végül megoldhat számos olyan problémát, amely a legtöbb centralizált tőzsdével jár. Bár ezek a tőzsdék a mai napig fenntartották a kriptovaluta-rendszereket, számos aggály merül fel velük kapcsolatban. Néhány ilyen probléma:
Nagyobb sebezhetőség: sok értékes erőforrás egy helyen tartása sebezhetőbbé teszi azokat a hackerekkel szemben, és a centralizált tőzsdék a digitális lopások elsődleges célpontjai.
Alapok rossz kezelése és emberi hiba: a centralizált tőzsdéket emberek működtetik. Ha a fontos szerepet betöltők hibáznak, vagy ha a vezetők rossz döntéseket hoznak a tőzsde működésével kapcsolatban, a felhasználók pénzeszközei veszélybe kerülhetnek.
Magasabb működési költségek: a centralizált tőzsdéken magasabbak a lehívási és kereskedési díjak
Hatékonysági hiányosság a volumenigényekkel szemben: amikor a piaci aktivitás túl intenzívvé válik, a centralizált tőzsdék gyakran nem tudják kezelni a megnövekedett kereskedési igényeket, ami a rendszer lelassulását vagy leállását okozza.
Szabályozás: a legtöbb országban a kriptovaluták szabályozása messze nem ideális. Még mindig sok aggodalom övezi a kormányzati jóváhagyást és irányítást.
Záró gondolatok
Bár az atomic swapok még meglehetősen újak, és minden bizonnyal vannak korlátaik, ez a technológia jelentős változásokat eredményez a blokkláncok interoperabilitása és a keresztlánc kereskedési képességek tekintetében. Mint ilyen, a technika nagy hatással lehet a kriptoipar növekedésére, új utakat nyitva a decentralizáció és a peer-to-peer pénzátutalások terén. Valószínűsíthető, hogy a közeljövőben az atomic swapokat egyre gyakrabban fogják használni, különösen a decentralizált tőzsdéken belül.