A kriptovaluták mögött meghúzódó technológia a blokklánc. Ez lehetővé teszi a hálózat résztvevői számára, hogy konszenzusra jussanak anélkül, hogy meg kellene bízniuk egymásban.
Kezdeti idők
A blokklánc technológia mögöttes ötletét már 1991-ben leírták, amikor Stuart Haber és W. Scott Stornetta kutatók bemutattak egy számítógépes megoldást a digitális dokumentumok időbélyegzésére, hogy azokat ne lehessen visszadátumozni vagy manipulálni.
A rendszer az időbélyegzővel ellátott dokumentumok tárolására egy titkosított blokkláncot használt, 1992-ben pedig Merkle-fákat építettek be a rendszerbe, ami hatékonyabbá tette azt, mivel több dokumentum egy blokkba történő összegyűjtését segítette. Ez a technológia azonban kihasználatlanul maradt, és a szabadalom 2004-ben, négy évvel a Bitcoin megjelenése előtt lejárt.
Reusable Proof Of Work
2004-ben Hal Finney (Harold Thomas Finney II) informatikus és kriptográfiai aktivista bevezetett egy RPoW (Reusable Proof Of Work) nevű rendszert. A rendszer úgy működött, hogy kapott egy nem-átváltható vagy nem-helyettesíthető Hashcash-alapú proof of work tokent, és cserébe létrehozott egy RSA aláírással ellátott tokent, amelyet aztán személyről személyre lehetett átadni.
Az RPoW úgy oldotta meg a dupla költés problémáját, hogy a tokenek tulajdonjogát egy megbízható szerveren tartotta nyilván, amelyet úgy terveztek, hogy a felhasználók világszerte valós időben ellenőrizhessék annak helyességét és integritását.
Az RPoW korai prototípusnak és jelentős kezdeti lépésnek tekinthető a kriptovaluták történetében.
Bitcoin hálózat
2008-ban Satoshi Nakamoto álnéven egy személy vagy csoport közzétett egy kriptográfiai levelezőlistán egy fehér könyvet, amelyben bemutattak egy decentralizált, peer-to-peer elektronikus pénzrendszert - a Bitcoin-t.
A Hashcash proof of work algoritmuson alapul, de az RPoW-hoz hasonló hardveres megbízható számítási funkció helyett a Bitcoinnál a dupla költés elleni védelmet egy decentralizált peer-to-peer protokoll biztosította a tranzakciók nyomon követésére és hitelesítésére. Röviden, a bitcoint az egyes bányászok a proof-of-work mechanizmus segítségével „bányásszák” ki jutalomért, majd a hálózat decentralizált csomópontjai hitelesítik.
2009. január 3-án jött létre a Bitcoin, amikor Satoshi Nakamoto kibányászta az első bitcoin blokkot, amiért 50 bitcoin jutalmat kapott. A Bitcoin első címzettje Hal Finney volt, aki 2009. január 12-én a világ első bitcoin tranzakciójában 10 bitcoint kapott Satoshi Nakamotótól.
Ethereum
2013-ban Vitalik Buterin, programozó és a Bitcoin Magazine társalapítója kijelentette, hogy a Bitcoinnak szüksége van egy szkriptnyelvre a decentralizált alkalmazások fejlesztéséhez. Mivel a közösségben nem sikerült egyetértésre jutni, Vitalik elkezdte egy új, Ethereum nevű blokkláncalapú elosztott számítási platform fejlesztését, amely úgynevezett okosszerződéseknek nevezett szkriptelési funkcióval rendelkezett.
Az okosszerződések olyan programok vagy szkriptek, amelyeket az Ethereum blokkláncon telepítenek és hajtanak végre, ezek segítségével például bizonyos feltételek teljesülése esetén tranzakciót lehet végrehajtani. Az okosszerződéseket speciális programozási nyelveken írják és bytecode-ra fordítják, amelyet egy decentralizált, Turing-teljes virtuális gép, az Ethereum virtuális gép (EVM) képes beolvasni és végrehajtani.
A fejlesztők olyan alkalmazásokat is létrehozhatnak és közzétehetnek, amelyek az Ethereum blokkláncon futnak. Ezeket az alkalmazásokat általában DAppoknak (decentralizált alkalmazásoknak) nevezik, és már több száz DApp fut az Ethereum blokkláncon, köztük közösségi médiaplatformok, szerencsejáték-alkalmazások és pénzügyi tőzsdék.
Az Ethereum kriptovalutáját Ethernek hívják, átutalható a számlák között, és az okosszerződések végrehajtása során felhasznált számítási teljesítmény díjának kifizetésére szolgál.
Napjainkban a blokklánc technológia egyre nagyobb figyelmet kap, és már számos nem kriptospecifikus alkalmazásban is használják. Ha többet szeretne megtudni a blokkláncról és más érdekes témákról, ne felejtse el megnézni a Binance Academy többi videóját.