Fejezetek
1. fejezet – A Bitcoin bemutatása
Tartalom
Mi az a Bitcoin?
A Bitcoin egy digitális formátumú pénz. Ám a megszokott fiat-pénznemekkel ellentétben nincs központi bank, amelyik ellenőrizné. Ehelyett a Bitcoin pénzügyi rendszerét világszerte több ezer számítógép működteti. Egy nyílt forráskodú szoftvert letöltve bárki az ökoszisztéma részévé válhat.
A Bitcoin volt az első kriptovaluta, 2008-ban hozták nyilvánosságra (és 2009-ben indították el). A hálózat segítségével a felhasználók digitális pénzt (bitcoinokat, kis b-vel, más néven BTC) küldhetnek és fogadhatnak. Az benne a vonzó, hogy ellenálló a cenzúrával szemben, megakadályozza a dupla költést és bármikor bárhonnan indítható tranzakció.
Mire használható a Bitcoin?
Az emberek számos okból használják a Bitcoint. Sokan értékelik az engedély nélküli jellegét – egy internetkapcsolaton keresztül bárki küldhet és fogadhat bitcoint. Kicsit olyan, mint a készpénz, mivel senki sem akadályozhatja meg a használatát, de a digitális jelenléte miatt a világon bárhová továbbítható.
Mitől értékes a Bitcoin?
A Bitcoin decentralizált, cenzúramentes, biztonságos és határok nélküli.
Ezek a kvalitásai tették vonzóvá az olyan felhasználási célokra, mint a nemzetközi átutalások és kifizetések, ahol az egyének nem akarják felfedni a kilétüket (ahogy egy bank- vagy hitelkártyás fizetés esetén tennék).
Sok ember nem költi el a bitcoinját, ehelyett hosszú távon tartja (ezt a hozzáállást jelenti a hodling kifejezés is). A Bitcoin a véges számú érmekínálata miatt kapta a digitális arany becenevet. Néhány befektető értékmegőrzőként tekint a Bitcoinra. Ritkasága és nehéz előállítása miatt a nemesfémekhez, például az aranyhoz és az ezüsthöz szokták hasonlítani.
A hodlerek szerint ezek a tulajdonságok – a globális elérhetőséggel és a magas likviditással kombinálva – ideális eszközzé teszik a hosszú távú vagyonmegőrzéshez. Szerintük a Bitcoin értéke idővel tovább emelkedik.
Vessen egy pillantást a legfrissebb Bitcoin (BTC) árakra.
Hogyan működik a Bitcoin?
Amikor Alíz tranzakciót indít Robi felé, nem úgy küldi a pénzeszközöket, ahogy azt Ön várná. Ez nem a digitális megfelelője annak, hogy átad neki egy bankjegyet. Inkább olyan, mintha leírná egy darab papírra (úgy, hogy mindenki lássa), hogy átad egy dollárt Robinak. Amikor Robi ezt az összeget továbbküldi Karolinának, Karolina a lapra pillantva látja, hogy tényleg Robinál van az összeg.
A papír egy különleges adatbázis, amelyet blokkláncnak hívunk. A hálózat összes résztvevőjénél megvan ennek a pontos másolata, amelyet az eszközeiken tárolnak. A résztvevők az új információ szinkronizálása érdekében kapcsolódnak egymáshoz.
Amikor egy felhasználó kifizetést eszközöl, arról közvetlenül értesíti a közvetítőmentes (peer-to-peer) hálózatot –, tehát nincs egy centralizált intézmény az átutalás feldolgozásához. Az új információ hozzáadásához a Bitcoin blokklánc egy különleges mechanizmust, az úgynevezett bányászatot alkalmazza. Ezen a folyamaton keresztül rögzíti a tranzakciók új blokkját a blokkláncon.
Mi a blokklánc?
A blokklánc egy főkönyv, amelyhez csak hozzáírni lehet: vagyis csak hozzáadni lehet adatokat. Ha egyszer hozzáadták az információt, akkor rendkívül nehéz azt módosítani vagy törölni. A blokklánc ezt azzal kényszeríti ki, hogy minden további blokkhoz hozzáad egy az előző blokkra visszamutató adatot.
Ez a visszamutató adat valójában az előző blokk hashe. A hash algoritmusok használata során az adatra egy egyirányú függvényt alkalmazunk, ezzel létrehozzuk a bemeneti adatok egyedi „ujjlenyomatát”. Ha csak egy kicsit is megváltoztatják a bemeneti adatot, akkor teljesen más ujjlenyomatot kapunk. Mivel a blokkokat egymás után kötjük a láncra, nincs rá mód, hogy valaki anélkül módosítson egy régebbi bejegyzést, hogy az összes utána következő blokkot érvénytelenítené. Ez a struktúra az egyik komponens, amely a blokkláncot biztonságossá teszi.
A blokkláncokkal kapcsolatban további információért tekintse meg a Mi az a blokklánc-technológia? Teljes körű útmutató című bejegyzést.
Legális a Bitcoin?
A Bitcoin a legtöbb országban teljesen legális. De van egy maroknyi kivétel – mielőtt kriptovalutába fektetne, tájékozódjon a joghatóságában érvényes jogszabályokról.
Azokban az országokban, ahol legális, az állami szervek különbözőképpen állnak a vele kapcsolatos adóügyi és megfelelőségi kérdésekhez. A szabályozási környezet összességében még mindig nagyon fejletlen és valószínűleg jelentős mértékben változik majd az elkövetkező években.
A Bitcoin története
Ki hozta létre a Bitcoint?
Senki sem tud semmi biztosat! A Bitcoin megalkotója a Satoshi Nakamoto álnevet használta, de a valódi kilétéről semmit sem tudunk. Satoshi lehet egyetlen személy vagy egy fejlesztői csoport is, bárhol a világon. A név japán eredetű, de Satoshi kiváló angoltudása miatt sokan úgy gondolják, hogy angolszász országból származik.
Satoshi tette közzé a Bitcoin fehér könyvét és a szoftvert is. Ám a titokzatos alkotó 2010-ben eltűnt.
Satoshi találta fel a blokklánc-technológiát?
A Bitcoin valójában néhány régóta létező technológiát kombinál. A blokkokból alkotott láncolat koncepciója nem a Bitcoinnál jelent meg először. Az ehhez hasonló megváltoztathatatlan adatstruktúrák egészen a korai 90-es évekig visszakövethetők, amikor is Stuart Haber és W. Scott Stornetta javaslatot tett a dokumentumok időbélyegzésének rendszerére. A mai blokkláncokhoz nagyon hasonlóan kriptográfiai technikákra támaszkodott az adatok biztosításához és az észrevétlen módosítások megelőzéséhez.
Érdekes módon Satoshi a fehér könyvben egyetlenegyszer sem használja a „blokklánc” kifejezést.
Lásd még: A blokklánc története.
Digitális pénz a Bitcoin előtt
Nem a Bitcoin volt az első próbálkozás a digitális pénz létrehozására, de minden bizonnyal a legsikeresebb. A korábbi elképzelések törték az utat Satoshi találmánya számára:
DigiCash
A DigiCash vállalatot David Chaum kriptográfus és számítástechnika-tudós alapította az 1980-as évek végén. Az online tranzakciók személyazonosság-védett megoldásaként mutatták be a Chaum által írt cikk alapján (további magyarázat itt).
A DigiCash-modell egy centralizált rendszer volt, de ezzel együtt egy érdekes kísérlet. A vállalat később csődbe ment, aminek oka Chaum szerint az volt, hogy az e-kereskedelem igazi felfutása előtt mutatta be.
B-money
A B-money-t eredetileg a mérnökinformatikus Wei Dai 1990-es években született javaslata írta le. A javaslatból a Bitcoin-tanulmány is idézett, nem nagy rejtély, hogy miért.
A B-money egy Proof of Work rendszert javasolt (amilyet a Bitcoin-bányászatban is használnak), és egy elosztott adatbázis használatát, amelyben a felhasználók a tranzakciókat aláírják. A b-money második verziója a stakeléshez hasonló ötletet is felvázol, amelyet más kriptovaluták is használnak napjainkban.
Végül a b-money sosem terjedt el, mivel sosem jutott túl a tervezési fázison. Ezzel együtt a Bitcoin egyértelműen merített a Dai által felvázolt koncepciókból.
Bit Gold
A Bit Gold és a Bitcoin között olyan mértékű a hasonlóság, hogy egyesek szerint a megalkotója, a mérnökinformatikus Nick Szabo maga Satoshi Nakamoto. A Bit Gold lényegében egy főkönyvből áll, amely egy Proof of Work rendszer működéséből származó adatsorokat rögzít.
A b-money-hoz hasonlóan a Bit Gold fejlesztését sem fejezték be soha. A Bit Gold és a Bitcoin közti hasonlóságok azonban bebetonozták a Bit Gold helyét a „Bitcoin elődje”-ként.
2. fejezet – Honnan jött a Bitcoin?
Tartalom
Hogyan jönnek létre az új bitcoinok?
A Bitcoin kínálata véges, de még nincs forgalomban az összes egység. Az új érmék létrehozásának egyetlen módja az úgynevezett bányászat – a speciális mechanizmus, amellyel adatot lehet adni a blokklánchoz.
Hány bitcoin van a világon?
A protokoll a Bitcoin maximális mennyiségét huszonegy millió érmében rögzíti. 2020-ig ennek szűk 90%-át már kibányászták, de a fennmaradó érmék maradéktalan kitermelése még több mint száz évig eltart majd. Ez az időszakosan bekövetkező feleződéseknek köszönhető, amelyek fokozatosan csökkentik a bányászjutalmat.
Hogyan működik a Bitcoin-bányászat?
A bányászattal a résztvevők blokkokat adnak a blokklánchoz. Ehhez számítási kapacitást kell elkülöníteniük egy kriptográfiai kirakós feladat megoldására. Ösztönzőként a rendszer jutalmat kínál annak, aki érvényes blokkjavaslatot tesz.
Egy blokk generálása drága, de olcsón ellenőrizhető, hogy érvényes-e. Ha valaki egy érvénytelen blokkal próbál csalni, akkor a hálózat azonnal elutasítja azt, a bányász pedig képtelen visszaszerezni a bányászati költségét.
A jutalom – amelyet gyakran blokkjutalom névvel illetnek – két komponensből áll: a tranzakciókhoz kapcsolódó jutalmakból és a blokktámogatásból. A blokktámogatás a „friss” bitcoinok egyetlen forrása. A rendszer minden kibányászott blokkal meghatározott mennyiségű érmét ad a teljes kínálathoz.
Mennyi ideig tart egy blokk bányászata?
A protokoll a bányászat nehézségét úgy változtatja, hogy nagyjából tízpercenként kerüljön elő egy új blokk. A blokkok nem mindig pontosan tíz perccel az előző blokk után kerülnek elő – a szükséges idő e körül a célszám körül mozog.
3. fejezet – Bitcoin: az első lépések
Tartalom
Hogyan vásárolhatok bitcoint?
Hogyan vásárolhatok bitcoint hitel-/bankkártyával?
A Binance-szel zökkenőmentesen vásárolhat bitcoint a böngészőjében. Ehhez:
Nyissa meg a Kriptovaluta adásvétele portált.
Válassza ki a vásárolni kívánt kriptovalutát, valamint a fizetőeszközként használni kívánt pénznemet.
Jelentkezzen be a Binance-re vagy regisztráljon, ha még nincs fiókja.
Válassza ki a fizetési módot.
Ha a rendszer kéri, adja meg a kártyaadatait, és végezze el a személyazonosság-ellenőrzést.
Ennyi! A bitcoinját jóváírjuk a Binance fiókjában.
Hogyan vásárolhatok bitcoint közvetítő nélküli (peer-to-peer) piacokon?
Ezenkívül a közvetítő nélküli (peer-to-peer) piacokon is adhat/vehet bitcoint. Ez lehetővé teszi, hogy a Binance mobilalkalmazásban közvetlenül más felhasználóktól vásároljon érméket. Ehhez:
Indítsa el az alkalmazást, majd jelentkezzen be vagy regisztráljon.
Válassza a Vétel/eladás egy kattintással lehetőséget, majd a felület bal felső sarkában válassza ki a Vétel fület.
Ezután különböző ajánlatokat lát majd a kijelzőn – koppintson a kiválasztott ajánlathoz tartozó Vétel gombra.
Fizethet más kriptovalutával (a Kriptóval fülön) vagy fiat-valutával (a Fiat-pénzzel fülön).
Alább a rendszer kéri a fizetési módot. Válassza az Önnek megfelelőt.
Válassza a BTC vásárlása lehetőséget.
Most már tudja, hogyan fizethet. Ha végzett, akkor koppintson a Megjelölés fizetettként majd a megerősítés gombra.
A tranzakció akkor zárul le, amikor az eladó elküldi Önnek az érméket.
Belépne a kriptovaluták világába? Vegyen bitcoint a Binance-en!
Mivel fizethetek a bitcoinért?
Sok dolog van, amit bitcoinért megvehet. Jelen állás szerint nem könnyű (de nem is lehetetlen) olyan kereskedőket találni, ahol az üzletben bitcoinnal lehet fizetni. Ugyanakkor biztosan talál olyan weboldalakat, ahol lehet vele fizetni vagy ajándékkártyát vehet rajta más szolgáltatásokhoz.
Csak néhány példa arra, hogy miket vehet bitcoinért:
repülőjegyek
hotelszobák
ingatlan
étel és ital
ruházat
ajándékkártyák
online előfizetések
Hol költhetem el a bitcoint?
Bitcoinját egyre több helyen elköltheti! Vegyünk sorra ezek közül néhányat.
TravelbyBit
Spóroljon a súlyos hitelkártyadíjakon, miközben körbejárja a világot! Foglaljon repülőjegyet és hotelszobát bitcoinnal és más kriptovalutákkal a TravelbyBiten keresztül. Regisztráljon és foglaljon kriptóval, és 10% kedvezményt kap a végösszegből.
Spendabit
A Spendabit egy keresőmotor olyan termékekhez, amelyek bitcoin ellenében vásárolhatók. Csak keressen rá a kívánt dologra, és megkapja azon kereskedők listáját, akiknél bitcoinnal megveheti.
Coinmap
Keresse meg a kriptovalutát elfogadó összes kereskedőt és kripto-ATM-et a környéken. Ha el szeretné költeni a bitcoinját, és csak azt keresi, hogy hol teheti ezt meg, akkor a legjobb helyen jár.
Bitrefill
Itt több száz szolgáltatáshoz vásárolhat ajándékkártyát és telefonegyenlegét és feltöltheti bitcoinnal és más kriptovalutával. Az egész nagyon egyszerű, és a fizetéshez a Lightning Networköt is használhatja.
Azon kiskereskedők térképe, akik kriptovalutát is elfogadnak fizetőeszközként. Forrás: https://coinmap.org/
Mi van, ha elvesztem a bitcoinokat?
Mivel itt nincs bank, Ön a felelős az érméi védelméért. Egyesek a tőzsdéken szeretik tartani az érméiket, mások a különböző típusú tárcákban tartják őket. Ha Ön tárcát használ, akkor nagyon fontos, hogy leírja a hozzá tartozó seed phrase-t, hogy adott esetben visszaállíthassa annak tartalmát.
Visszafordíthatom a Bitcoin-tranzakciókat?
Ha egyszer egy adatot hozzáadtak a blokklánchoz, akkor azt nem könnyű eltávolítani (gyakorlatilag lehetetlen). Ez azt jelenti, hogy amikor Ön egy tranzakciót elindít, azt nem lehet visszavonni. Mindig duplán és triplán ellenőrizze, hogy a pénzeszközeit a helyes címre küldi-e.
Egy tranzakció visszafordításának elméleti lehetőségéről a Mi az az 51%-os támadás? című bejegyzésben olvashat.
Kereshetek pénzt a Bitcoinnal?
A Bitcoinnal lehet pénzt keresni, de ugyanúgy veszíteni is. A hosszú távú befektetők általában megveszik és tartják a Bitcoint abban a reményben, hogy az ára a jövőben emelkedik majd. Mások aktívan kereskednek vele más kriptovalutákkal szemben, hogy rövid- és/vagy középtávon nyereségre tegyenek szert. Mindkét említett stratégia kockázatos, de gyakran hoz magasabb hozamot, mint az alacsony kockázatú megközelítések.
Néhány befektető hibrid stratégiát alkalmaz. Ők hosszú távú befektetésként tartják a bitcoinokat, miközben a befektetésük egy részével (külön portfólióban) rövid távon kereskednek. A portfólión belüli eszközallokációra nincs jó és rossz recept – minden befektetőnek más a kockázatvállalási kedve és mások a céljai.
A passzív jövedelem egyre népszerűbb formája a hitelezés. Az érméi hitelbe adásával kamatjövedelemre tehet szert, amelyet a hitelfelvevő fizet meg egy későbbi időpontban. A Binance Lending és más hasonló platformok segítségével Bitcoin és más kriptovaluták esetében megteheti ezt.
Hol tárolhatom a bitcoinomat?
Az érmék tárolására számos opció kínálkozik, és mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai.
Bitcoin tárolása a Binance-en
Letétbehelyezéssel járó megoldás esetén az érmék nincsenek a felhasználó birtokában, azok tartásával egy harmadik felet bíz meg. A tranzakciók indításához bejelentkezik a harmadik fél platformjára. A Binance és a hasonló tőzsdék gyakran használják ezt a modellt, mivel a kereskedés szempontjából sokkal hatékonyabb.
Ha a Binance-en tárolja az érméit, akkor a kereskedés és a hitelezés során könnyedén elérheti őket.
Bitcoin tárolása bitcoin-tárcában
A nem letétkezelői megoldások éppen ellenkezőleg működnek – itt a felhasználó megtartja az ellenőrzést a pénzeszközei felett. A pénzeszközök ilyen típusú tárolásához egy tárca nevű dolog használatos. A tárca nem közvetlen módon tárolja az Ön érméit – azokat a kriptográfiai kulcsokat tárolja, amelyekkel a blokkláncon elérheti őket. E tekintetben két fő opciója van:
Forrótárcák
A melegtárca egy olyan szoftver, amely valamilyen módon kapcsolódik az internethez. Általában egy olyan mobil vagy asztali alkalmazás formájában jelenik meg, amely lehetővé teszi az érmék egyszerű küldését és fogadását. Egy könnyen használható, sok támogatott érmével rendelkező mobiltárca például a Trust Wallet. Mivel online működnek, a melegtárcák általában kényelmesebbek a fizetéshez, de sebezhetőbbek is a támadásokkal szemben.
Hidegtárcák
Azokat a kriptotárcákat, amelyek nincsenek kitéve az internetnek, hidegtárcának nevezik. Kevésbé kitettek a támadásoknak, mivel nincs online támadási vektor, de ennek következtében általában nehézkesebb felhasználói élményt nyújtanak. Ilyen például a hardvertárca vagy a papírtárca.
A tárcatípusok részletesebb lebontásához feltétlenül nézze meg a Magyarázat a kriptotárcák típusaihoz című cikkünket.
4. fejezet – A Bitcoin feleződés
Tartalom
Mi az a Bitcoin feleződés?
A Bitcoin feleződés (Bitcoin halving) egy olyan esemény, amely csökkenti a blokkjutalmat. A feleződés után az új blokkok érvényesítéséért járó bányászjutalmakat kettővel osztják el (a bányászok csak a felét kapják annak, amit korábban kaptak). A tranzakciós díjakra azonban nincs hatással.
Hogyan működik a Bitcoin feleződés?
A Bitcoin indulásakor a bányászok 50 BTC-t kaptak minden megtalált érvényes blokkért.
Az első feleződésre 2012. november 28-án került sor. Ekkor a protokoll 50 BTC-ről 25 BTC-ra csökkentette a blokktámogatást. A második feleződésre 2016. július 9-én került sor (25 BTC – 12,5 BTC). Az utolsóra 2020. május 11-én került sor, amivel a blokktámogatás 6,25 BTC-ra csökkent.
Itt észrevehet egy bizonyos mintát. Plusz-mínusz néhány hónap, úgy tűnik, négyévente újabb feleződés következik be. Ez nem véletlen, bár a protokoll nem határoz meg konkrét dátumokat a feleződésre. Helyette blokkmagasság szerint halad – minden 210 000 blokk után feleződés történik. Tehát várhatóan, hogy körülbelül 2 100 000 percbe telik, amíg a támogatás a felére csökken (ne feledjük, hogy egy blokk bányászása ~10 percet vesz igénybe).
A fenti ábrán láthatjuk a blokktámogatás időbeli csökkenését és a teljes kínálathoz való viszonyát. Elsőre úgy tűnhet, hogy a jutalmak nullára csökkentek, és a maximális készlet már forgalomban van. De ez nem így van. A görbék hihetetlenül közel vannak egymáshoz, de számításaink szerint a támogatás 2140 körül éri el a nullát.
Miért szükséges a Bitcoin feleződés?
Ez a Bitcoin egyik fő erőssége, de Satoshi Nakamoto soha nem magyarázta meg teljesen, hogy miért korlátozta a készletet huszonegy millió egységben. Egyes feltételezések szerint ez csupán annak a következménye, hogy 50 BTC blokktámogatással indítanak, amely 210 000 blokkonként a felére csökken.
A véges készlet azt jelenti, hogy a valuta nem hajlamos hosszú távon az elértéktelenedésre. Szöges ellentétben áll a fiat pénzzel, amely idővel veszít vásárlóerejéből, ahogy új egységek kerülnek forgalomba.
Értelemszerűen vannak korlátok arra vonatkozóan, hogy a résztvevők milyen gyorsan tudnak érméket bányászni. Végül is az 50%-ot a 210 000-es blokkig (azaz 2012-ig) generálták. Ha a támogatás változatlan maradna, 2016-ra minden egységet kibányásztak volna.
A felezési mechanizmussal több mint 100 évig marad motiváció a bányászatra. Ez több mint elég időt ad a rendszernek arra, hogy felhasználókat vonzzon, így kialakulhat a díjfizetési piac.
Belépne a kriptovaluták világába? Vegyen bitcoint a Binance-en!
Milyen hatása van a Bitcoin feleződésnek?
A feleződés leginkább a bányászokat érinti. Logikus, mivel a blokktámogatás a bevételeik jelentős részét teszi ki. Feleződés után csak a felét kapják meg annak, amit korábban kaptak. A jutalom tranzakciós díjakból is áll, de ezek eddig csak a töredékét tették ki a blokkjutalomnak.
A feleződések ezért veszteségessé tehetik egyes résztvevők számára a bányászat folytatását. Hogy ez mit jelent a szélesebb iparágra nézve, nem tudni. A blokkjutalmak csökkentése a bányászpoolok további centralizációjához vezethet, vagy egyszerűen hatékonyabb bányászati gyakorlatokat segíthet elő.
Ha a Bitcoin továbbra is a Proof of Work algoritmusra támaszkodik, a díjaknak emelkedniük kell ahhoz, hogy a bányászat nyereséges maradjon. Ez kétségkívül lehetséges forgatókönyv, mivel a blokkok csak bizonyos számú tranzakciót tudnak tárolni. Sok függőben lévő tranzakció esetén a magasabb díjúak kerülnek be először.
A tapasztalatok alapján a feleződések után a Bitcoin árfolyama meredeken emelkedni kezdett. Természetesen nem sok adat áll rendelkezésre, mivel eddig csak kettőt láttunk. Sokan annak tulajdonítják az ármozgást, hogy a piac felértékelte a Bitcoin szűkösségét, amit a feleződés váltott ki. Ennek az elméletnek a hívei úgy vélik, hogy a 2020. májusi eseményt követően az érték ismét az egekbe szökik.
Mások nem értenek egyet ezzel a logikával, azzal érvelve, hogy a piac már tudatosította a feleződést (lásd: Hatékony piac hipotézis). Nem lenne váratlan az esemény – a résztvevők már több mint egy évtizede tudják, hogy 2020 májusában csökkenteni fogják a jutalmat. Egy másik, gyakran felhozott szempont, hogy az ipar az első két feleződéskor rendkívül fejletlen volt. Napjainkban már nagyobb ismertséggel rendelkezik, kifinomult kereskedési eszközöket kínál, és jobban alkalmazkodik a szélesebb befektetői körhöz.
Mikor lesz a következő Bitcoin feleződés?
A következő feleződésre várhatóan 2024-ben kerül sor, amikor a jutalom 3,125 BTC-ra csökken. Tartsa szemmel a visszaszámlálást a Binance Academy Bitcoin feleződés visszaszámlálójával.
5. fejezet - Gyakori Bitcoin téveszmék
Tartalom
A Bitcoin névtelen?
Nem igazán. A Bitcoin először anonimnak tűnhet, de ez nem így van. A Bitcoin blokklánc nyilvános, így bárki láthatja a tranzakciókat. Az Ön személyazonossága nem kötődik a blokkláncon szereplő tárcacímekhez, de egy ügyes megfigyelő a megfelelő erőforrásokkal összekötheti a kettőt. Pontosabb, ha a Bitcoint álnevesítettként jellemezzük. A Bitcoin-címek mindenki számára láthatók, de a tulajdonosok nevei nem.
Ennek ellenére a rendszer viszonylag privát, és vannak olyan módszerek, amelyekkel még nehezebbé tehető, hogy mások rájöjjenek, mit csinál a bitcoinjaival. Szabadon hozzáférhető technológiák hihető tagadhatóságot teremthetnek a címek közötti „kapcsolat megszakítására”. Ráadásul a jövőbeli fejlesztések jelentősen növelhetik az adatvédelmet – lásd például a Bevezetés a bizalmas tranzakciókba című cikket.
A Bitcoin átverés?
Nem. A fiat pénzhez hasonlóan a Bitcoin is felhasználható illegális tevékenységekre. De ettől még a Bitcoin önmagában nem válik átveréssé.
A Bitcoin egy olyan digitális valuta, mely felett senki sem gyakorol ellenőrzést. Az ellenzők piramisjátéknak bélyegezték meg, de ez nem felel meg a definíciónak. Digitális pénzként ugyanolyan jól működik érménként 20 dollárért, mint érménként 20 000 dollárért. Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, mely során a technológia rendkívül biztonságosnak és megbízhatónak bizonyult.
Sajnos a Bitcoint számos csaláshoz használják, melyekkel tisztában kell lennie. Ezek közé tartozik az adathalászat és manipulációk, például hamis ajándékozások és airdropok. Általános szabály: ha valami túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg átverésről van szó. Soha ne adja meg a privátkulcsát vagy a seed phrase-t senkinek, és legyen óvatos azokkal az ajánlatokkal, amelyek azt ígérik, hogy kevés kockázattal megsokszorozzák Önnek a pénzét. Ha az érméit egy csalónak vagy egy hamis ajándékozásra küldi, azok örökre elvesznek.
A Bitcoin egy lufi?
A Bitcoin árfolyamának számos parabolikus emelkedése során gyakori volt, hogy az emberek spekulatív lufiként hivatkoztak rá. Sok közgazdász a Bitcoint olyan időszakokhoz hasonlította, mint a holland tulipánláz vagy a dotcomlufi.
Mivel a Bitcoin egyedülálló módon decentralizált digitális árucikk, árát teljes mértékben a szabadpiaci spekuláció határozza meg. Tehát, bár a Bitcoin árfolyamát számos tényező mozgatja, ezek végső soron a piaci keresletet és kínálatot befolyásolják. És mivel a Bitcoin ritka és szigorú kibocsátási ütemtervet követ, úgy gondolják, hogy hosszú távon a kereslet meghaladja a kínálatot.
A kriptovaluta piacok is viszonylag kicsik a hagyományos piacokhoz képest. Ez azt jelenti, hogy a Bitcoin és más kriptoeszközök jellemzően ingadozóbbak, és elég gyakori, hogy rövid távú piaci egyensúlyhiány alakul ki a kereslet és a kínálat között.
Más szóval, a Bitcoin időnként volatilis eszköz lehet. A volatilitás azonban a pénzügyi piacok része, különösen a viszonylag kisebb volumenű és likviditású piacok esetében.
A Bitcoin titkosítást használ?
Nem. Ez egy gyakori tévhit, de a Bitcoin blokklánca nem használ titkosítást. A hálózat minden résztvevőjének képesnek kell lennie arra, hogy leolvassa a tranzakciókat, hogy megbizonyosodjon azok érvényességéről. Helyette digitális aláírásokat és hash funkciókat használ. Míg egyes digitális aláírási algoritmusok titkosítást használnak, a Bitcoin esetében ez nem így van.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy számos alkalmazás és kriptotárca titkosítást használ a felhasználók tárcájának jelszavas védelmére. Ezeknek a titkosítási módszereknek azonban semmi közük a blokklánchoz – csak beépülnek más technológiákba, amelyek rácsatlakoznak a blokkláncra.
6. fejezet – A Bitcoin skálázhatósága
Tartalom
Mi a skálázhatóság?
A skálázhatóság a rendszer azon képességét méri, hogy képes-e megfelelni a növekvő keresletnek. Ha egy olyan weboldalt üzemeltet, amely túlterhelt a sok kéréstől, akkor további szerverek hozzáadásával skálázhatja azt. Ha intenzívebb alkalmazásokat szeretne futtatni a számítógépén, akkor frissítheti az alkatrészeket.
A kriptovalutákkal összefüggésben a kifejezést a blokkláncok könnyű fejleszthetőségére használjuk, vagyis hogy nagyobb számú tranzakciót tudjanak feldolgozni.
Miért van szükség a Bitcoin skálázhatóságára?
Ahhoz, hogy a Bitcoin a mindennapi fizetésekhez működjön, gyorsnak kell lennie. Jelenlegi állapotában viszonylag alacsony a teljesítménye, ami azt jelenti, hogy blokkonként korlátozott számú tranzakciót tud feldolgozni.
Amint azt az előző fejezetből tudja, a bányászok a blokkjutalom részeként tranzakciós díjakat kapnak. A felhasználók ezeket a tranzakcióikhoz csatolják, hogy a bányászokat arra ösztönözzék, hogy felvegyék a tranzakcióikat a blokkláncra.
A bányászok igyekeznek elérni, hogy a hardverbe és villamos energiába történő befektetésük megtérüljön, ezért a magasabb díjakkal járó tranzakciókat helyezik előtérbe. Ha sok tranzakció van a hálózat „várótermében” (az úgynevezett mempoolban), a díjak jelentősen emelkedhetnek, mivel a felhasználók licitálnak a sajátjuk felvételére. A legrosszabb esetben az átlagos díj 50 dollár fölött volt.
Hány tranzakciót tud feldolgozni a Bitcoin?
A blokkonkénti átlagos tranzakciószám alapján a Bitcoin jelenleg körülbelül öt tranzakciót tud kezelni másodpercenként. Ez sokkal alacsonyabb, mint a centralizált fizetési megoldásoké, de ez a decentralizált valuta egyik hátránya.
Mivel nem egy adatközpont kezeli, amelyet egyetlen entitás tetszés szerint frissíthet, a Bitcoin kénytelen korlátozni a blokkok méretét. Be lehetne építeni egy új blokkméretet, amely másodpercenként 10 000 tranzakciót tesz lehetővé, de ez ártana a hálózat decentralizációjának. Ne feledje, hogy a teljes csomópontoknak nagyjából tízpercenként le kell tölteniük az új információkat. Ha ez túlságosan megterhelővé válik számukra, akkor valószínűleg offline állapotra váltanak.
Ha a protokollt fizetésre akarják használni, a Bitcoin-rajongók úgy vélik, hogy a hatékony skálázást különböző módokon kell elérni.
Mi az a Lightning Network?
A Lightning Network egy javasolt skálázhatósági megoldás a Bitcoin számára. Második rétegű megoldásnak nevezzük, mivel a tranzakciókat eltávolítja a blokkláncról. Ahelyett, hogy minden tranzakciót az alaprétegen rögzítenének, azokat egy másik, arra épülő protokoll kezeli.
A Lightning Network lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy szinte azonnal és ingyenesen pénzt küldjenek. A teljesítményre nincsenek korlátozások (feltéve, hogy a felhasználók rendelkeznek küldési és fogadási kapacitással). A Bitcoin Lightning Network használatához két résztvevő zárolja érméinek egy részét egy speciális címen. A címnek egyedi tulajdonsága van – csak akkor adja ki a bitcoinokat, ha mindkét fél beleegyezik.
Innen a felek egy privát főkönyvet vezetnek, amely képes az egyenlegek újraelosztására anélkül, hogy azt a fő láncnak bejelentenék. Csak akkor teszik közzé a tranzakciót a blokkláncon, amikor végeztek. A protokoll ennek megfelelően frissíti az egyenlegüket. Tudni kell, hogy nem muszáj megbízniuk egymásban. Ha valaki csalni próbál, a protokoll észreveszi és megbünteti.
Összességében egy ilyen fizetési csatorna csak két tranzakciót igényel a felhasználótól a láncon – egyet a címük finanszírozásához, egyet pedig az érmék későbbi kiosztásához. Ez azt jelenti, hogy időközben több ezer átutalást lehet végrehajtani. További fejlesztéssel és optimalizálással a technológia a nagy blokkláncrendszerek kritikus komponensévé válhat.
A skálázhatóság kérdésének és lehetséges megoldásainak részletesebb ismertetéséért tekintse meg a Blokkláncok skálázhatósága: Oldalláncok és fizetési csatornák című cikkünket.
Mik azok a forkok?
Mivel a Bitcoin nyílt forráskódú, bárki módosíthatja a szoftvert. Különböző igényeinek megfelelően új szabályokat adhat hozzá, vagy eltávolíthatja a régieket. De nem minden változás egyforma: egyes frissítések a csomópontot inkompatibilissé teszik a hálózattal, míg mások visszamenőlegesen kompatibilisek lesznek.
Soft fork
A soft fork a szabályok olyan módosítása, amely lehetővé teszi a frissített csomópontok interakcióját a régiekkel. Vegyük például a blokk méretét. Tegyük fel, hogy a blokkméret 2MB, és a hálózat fele végrehajt egy változtatást – mostantól a blokkok nem haladhatják meg az 1MB-ot. Minden nagyobbat elutasítanának.
A régebbi csomópontok továbbra is fogadhatják ezeket a blokkokat, vagy továbbíthatják a sajátjaikat. Ez azt jelenti, hogy minden csomópont ugyanannak a hálózatnak a része marad, függetlenül attól, hogy melyik verziót futtatják.
Az alábbi animáción látható, hogy a kisebb blokkokat a régebbi és a frissített csomópontok is elfogadják. Az újabb csomópontok azonban nem fogják felismerni a 2MB-os blokkokat, mivel már az új szabályokat követik.
A Bitcoin Segregated Witness (vagy SegWit) egy jó példa a soft forkra. Egy okos technika segítségével új formátumot vezetett be a blokkok és tranzakciók számára. A régi csomópontok továbbra is fogadnak blokkokat, de nem érvényesítik az új tranzakciótípust.
Hard fork
A hard fork ennél macerásabb. Tegyük fel, hogy a hálózat fele a blokkméretet 2MB-ról 3MB-ra szeretné növelni. Ha megpróbálna egy 3MB-os blokkot küldeni a régebbi csomópontoknak, a csomópontok elutasítanák azt, mivel a szabályok egyértelműen kimondják, hogy 2MB a maximum, amit elfogadhatnak. Mivel a két hálózat már nem kompatibilis, a blokklánc ketté válik.
A fenti ábrán látható fekete lánc az eredeti. A 2. blokkban került sor a hard forkra. Itt a frissített csomópontok elkezdtek nagyobb blokkokat (a zöldek) termelni. A régebbi csomópontok ezeket nem ismerik fel, ezért más úton haladnak tovább. Így már két blokklánc létezik, de a 2. blokkig közös a történetük.
Most két különböző protokoll létezik, mindkettő más-más valutával. A régi láncon lévő összes egyenleg másolásra kerül, ami azt jelenti, hogy ha az eredeti láncon 20 BTC-al rendelkezett, akkor az új láncon 20 NewBTC-al fog rendelkezni.
A Bitcoin 2017-ben ellentmondásos hard fork elágazáson ment keresztül a fentihez hasonló szituációban. A résztvevők egy kisebb csoportja növelni akarta a blokkméretet az áteresztőképesség növelése és a tranzakciós díjak csökkentése érdekében. Mások úgy gondolták, hogy ez nem jó skálázási stratégia. Végül aztán a hard fork elágazás életre keltette a Bitcoin Cash-t (BCH), amely levált a Bitcoin hálózatáról, és most már saját közössége és programterve van.
A forkokkal kapcsolatos további információkért tekintse meg a Hard fork és soft fork elágazások című bejegyzést.
7. fejezet – Részvétel a Bitcoin-hálózatban
Tartalom
Mi az a Bitcoin csomópont?
A „Bitcoin csomópont” kifejezés azt a programot jelöli, amely bizonyos módon érintkezik a Bitcoin hálózattal. Ez egy Bitcoin tárcát futtató mobiltelefontól kezdve a külön erre a célra működtetett és a blokklánc teljes másolatát tároló számítógépig bármi lehet.
Több különböző típusú csomópont létezik, mindegyik specifikus funkciókat lát el. Mindegyikük kommunikációs pontként szolgál a hálózat felé. A rendszeren belül a tranzakciókkal és blokkokkal kapcsolatos információt továbbítanak.
Hogyan működik a Bitcoin csomópont?
Teljes csomópontok (Full Nodes)
Egy teljes csomópont tranzakciókat és blokkokat validál, ha azok megfelelnek bizonyos követelményeknek (vagyis betartják a szabályokat). A legtöbb teljes csomópont a Bitcoin Core szoftvert futtatja, amely a Bitcoin protokoll végrehajtásának etalonja.
A Bitcoin Core programot 2009-ben Satoshi Nakamoto adta ki – annak idején egyszerűen csak Bitcoin volt a neve, de később a keveredés elkerülése érdekében átnevezték. Más implementációk is használhatók, feltéve, hogy azok kompatibilisek a Bitcoin Core-ral.
A teljes csomópontok elengedhetetlenek a Bitcoin decentralizációjához. Letöltik és validálják a blokkokat és tranzakciókat, valamint továbbítják azokat a hálózat többi része felé. Mivel a nekik küldött információk hitelességének független ellenőrzését végzik, a felhasználó semmiben sem támaszkodik külső félre.
Ha egy teljes csomópont rendelkezik a blokklánc teljes másolatával, akkor teljes archiváló csomópontnak nevezzük (full archival node). Ám egyes felhasználók a tárhelyspórolás érdekében törlik a régebbi blokkokat – a Bitcoin blokklánc több mint 200 GB tranzakcióadatot tartalmaz.
A teljes Bitcoin csomópontok globális eloszlása. Forrás: bitnodes.earn.com
Könnyű csomópontok (Light Nodes)
A könnyű csomópontok nem rendelkeznek a teljes csomópontok képességeivel, ugyanakkor kevésbé erőforrás-igényesek. Lehetővé teszik, hogy a felhasználók kommunikáljanak a hálózattal, anélkül, hogy az összes olyan műveletet el kellene végezniük, amit a teljes csomópontnak kell.
Míg a teljes csomópont az összes blokkot letölti a validáláshoz, a könnyű csomópontok csak részben töltik le az egyes blokkokat (az úgynevezett blokkfejlécet). Habár a blokkfejléc kis méretű, az információtartalma lehetővé teszi, hogy a felhasználók ellenőrizzék a tranzakciójuk jelenlétét egy konkrét blokkban.
A könnyű csomópontok ideálisak azon eszközök esetén, ahol a sávszélesség vagy a tárhely korlátos. Az ilyen csomópontot gyakran látni asztali számítógépeken és mobiltárcákon. Ugyanakkor mivel validálást nem végeznek, a könnyű csomópontok a teljes csomópontokra támaszkodnak.
Bányász csomópontok (Mining Nodes)
A bányász csomópontok olyan teljes csomópontok, amelyek további feladatokat látnak el – blokkokat állítanak elő. Ahogy korábban említettük, speciális berendezéseket és szoftvert igényelnek, hogy adatokat adhassanak a blokklánchoz.
A bányász csomópontok a folyamatban lévő tranzakciókat más információkkal együtt hash algoritmusokon vezetik keresztül, hogy egyetlen számot generáljanak. Ha ez a szám a protokoll által meghatározott célszám alá esik, akkor a blokk érvényes és továbbítható a többi teljes csomópontnak.
De ahhoz, hogy ne kelljen másra támaszkodni a bányászat során, a bányászoknak teljes csomópontot kell futtatniuk. Különben nem tudhatják, milyen tranzakciókat foglaljanak bele a blokkba.
Ha egy résztvevő bányászni akar, de nem szeretne teljes csomópontot használni, akkor csatlakozhat egy szerverhez, amely megadja nekik a szükséges információt. Ha poolban bányászik (vagyis másokkal együttműködve), akkor csak egy személynek kell teljes csomópontot futtatnia.
A csomópontok különböző típusainak részletes bemutatását a Mik azok a csomópontok? című bejegyzésben találja.
Hogyan futtathat Bitcoin csomópontot?
A teljes csomópont futtatása fejlesztők, kereskedők és végfelhasználók számára is előnyös lehet. A Bitcoin Core futtatása a saját hardveren adatvédelmi és biztonsági szempontból is előnyös lehet, továbbá általában is erősíti a Bitcoin hálózatot. Egy teljes csomóponttal senkire sem kell támaszkodnia ahhoz, hogy az ökoszisztémával érintkezzen.
Néhány Bitcoinnal foglalkozó vállalat plug and play csomópontokat is kínál. Az előre megépített hardvert kiszállítják a felhasználónak, akinek csak be kell azt kapcsolnia, és megkezdődik a blokklánc letöltése. Ez a műszaki vénával nem rendelkező felhasználóknak kényelmesebb megoldás lehet, de gyakran sokkal drágább, mint felállítani egy saját csomópontot.
A legtöbb esetben egy régi számítógép vagy laptop is megteszi. Nem javasolt a csomópontot a mindennapokban használt számítógépen futtatni, mivel jelentősen lassíthatja annak működését. A blokklánc folyamatosan növekszik, így gondoskodni kell arról, hogy legyen elegendő memória a teljes tartalom letöltéséhez.
Egy 1 TB kapacitású merevlemez a következő néhány évre elegendő lesz, feltéve, hogy a blokkméretben nem lesz jelentős változás. Az egyéb követelmények között sorolhatjuk a 2 GB RAM memóriát (a legtöbb számítógépben gyárilag több van) és nagy sávszélességet.
Innentől a bitcoin.org oldalon található Running a Full Node (Teljes csomópont futtatása) útmutató részletesen tartalmazza a csomópont beállításának folyamatát.
Hogyan bányásszunk Bitcoint?
A Bitcoin hajnalán hagyományos laptopokkal is lehetett új blokkokat létrehozni. Egészen addig a rendszer ismeretlen volt, ezért nem volt nagy versengés a bányászatnál. Mivel ennyire korlátozott volt az aktivitás, a protokoll természetes módon alacsony bányászati nehézséget állított be.
Ahogy a hálózat hash rátája növekedett, a résztvevőknek jobb berendezésekre kellett váltaniuk a versenyképességük megtartásához. A különböző típusú hardverek váltogatásán át a bányászipar végül belépett az úgynevezett alkalmazásspecifikus integrált áramkörök Application-Specific Integrated Circuits (ASICs) korszakába.
Ahogy a név is mutatja, ezeket az eszközöket konkrét célra építették. Rendkívül hatékonyak, de egyetlenegy feladatot képesek csak végezni. Tehát a bányász ASIC egy olyan specializált számítógép, amelyet csak bányászatra használnak. Egy Bitcoin ASIC Bitcoint tud bányászni, de olyan érméket nem, amelyek nem ugyanazt az algoritmust használják.
A Bitcoin bányászat manapság jelentős befektetést igényel – nemcsak a hardver, hanem az energia terén is. A jelen bejegyzés születésének idején egy jó bányászgép másodpercenként több mint tízezer milliárd műveletet képes elvégezni. Bár nagyon hatékonyak, az ASIC bányászok hatalmas mennyiségű áramot fogyasztanak. Hacsak nem fér hozzá jó néhány bányászgéphez és olcsó áramhoz, akkor nem valószínű, hogy valaha is nyereségesen bányász majd Bitcoint.
Ha azonban megvan hozzá az anyag, akkor a saját bányásztevékenység beindítása egyszerű folyamat – sok ASIC saját szoftverrel érkezik. A legnépszerűbb opció a bányászok bányászpoolba delegálása, ahol másokkal közösen keresik a blokkokat. Ha sikerrel jár, akkor megkapja a blokkjutalom egy részét, amely az Ön által biztosított hash rátával arányos.
Dönthet úgy is, hogy szólóban bányászik, ekkor egyedül fog dolgozni. A blokkgenerálás esélye ilyenkor csökken, de ha létrehoz egy érvényes blokkot, akkor az összes jutalom az Öné.
Mennyi ideig tart egy bitcoin bányászata?
Nehéz olyan választ adni, amely mindenkinek megfelelő, mivel számos tényezőt figyelembe kell venni. Hogy mennyire gyorsan tud egy érmét kibányászni, az a rendelkezésére álló árammennyiségen és hash rátán múlik. Emellett számolnia kell a bányászgép működtetésének költségeivel is.
Javasoljuk, hogy a Bitcoin bányászatból elérhető bevétel felméréséhez használjon egy bányászkalkulátort a költségek becslésére.
Ki vehet részt a Bitcoin kód fejlesztésében?
A Bitcoin Core szoftver nyílt forráskódú, tehát bárki részt vehet a fejlesztésében. Ön is javasolhat vagy ellenőrizhet új funkciókat, amelyek arra várnak, hogy hozzáadják őket a több mint 70 000 sornyi kódhoz. Emellett hibabejelentéseket is tehet, illetve fordíthatja vagy javíthatja a dokumentációt.
A szoftvermódosításokat szigorú felülvizsgálatnak vetik alá. Végtére is nem lehet sebezhető az a szoftver, amely dollárszázmilliárdokat kezel.
Amennyiben szeretne hozzájárulni a Bitcoin fejlesztéséhez, tekintse meg a fejlesztő Jimmy Song blogposztját a részvétel módjáról, illetve a Bitcoin Core weboldalát.