A relatív erősség index (Relative Strength Indicator)
A Technikai elemzés (TA) lényegében a korábbi piaci események elemzését használja arra, hogy megpróbálja előre jelezni a jövőbeli trendeket és ármozgásokat. A hagyományos piacoktól a kriptovalutákig a legtöbb kereskedő speciális eszközökre támaszkodva végzi ezeket az elemzéseket. Az RSI az egyik ilyen speciális eszköz.
A relatív erősség index (Relative Strength Indicator, a továbbiakban: RSI) TA-indikátort az 1970-es évek végén dolgozták ki, hogy a kereskedők ennek segítségével megvizsgálhassák egy részvény teljesítményét egy adott időszakban. Alapvetően egy momentum oszcillátorról van szó, amely az ármozgások nagyságát és a mozgások sebességét (gyorsaságát) egyaránt méri. Az RSI a kereskedő profiljától és kereskedési taktikájától függően nagyon hasznos eszköz lehet.
A relatív erősség indexet J. Welles Wilder dolgozta ki 1978-ban. A New Concepts in Technical Trading Systems(A technikai kereskedés új koncepciói) című könyvében mutatta be más TA-indikátorok – például a parabolikus SAR, az átlagos valódi tartomány (Average True Range, ATR), és az átlagos irányindex (Average Directional Index, ADX) társaságában.
Mielőtt technikai elemzéssel kezdett volna foglalkozni, Wilder gépészmérnökként és ingatlanfejlesztőként dolgozott. 1972 körül kezdett részvényekkel kereskedni, de nem túl nagy sikerrel. Néhány évvel később Wilder matematikai képletekbe és indikátorokba foglalta a kereskedéssel kapcsolatos kutatási eredményeit és tapasztalatait, amelyeket később világszerte sok kereskedő átvett. A könyv mindössze hat hónap alatt készült el, és annak ellenére, hogy az 1970-es években született, a mai napig sok grafikonelemző és kereskedő használja.
Hogyan működik az RSI indikátor?
Alapesetben az RSI egy eszköz árfolyamának 14 perióduson (a napi diagramokon 14 nap, az egyórás diagramokon 14 óra és így tovább) át tapasztalt változásait méri. A képlet az említett időszakon belül bekövetkezett átlagos árfolyamnyereséget osztja el az elszenvedett árfolyamveszteséggel, majd az adatpontokat egy 0 és 100 közötti skálán jeleníti meg.
Ahogy említettük, az RSI egy momentum indikátor, vagyis a technikai kereskedési eszközök olyan típusa, amely azt a mértéket jelzi, amellyel az ár (vagy más adat) változik. Ha a momentum növekszik és az árfolyam emelkedik, az azt jelzi, hogy a részvényt aktívan vásárolják a piacon. Ha a momentum lefelé tart, az annak a jele, hogy nő az eladási nyomás.
Az RSI egyben egy oszcilláló indikátor is, amellyel a kereskedők könnyebben észlelhetik a túlvett és túladott piaci környezetet. Az adott eszköz árfolyamát értékeli egy 0 és 100 közötti skálán, 14 időszak adatai alapján. Míg egy 30-as vagy annál kisebb RSI pontszám azt sugallja, hogy az eszköz valószínűleg közel jár a mélypontjához (túladott), egy 70 feletti érték azt jelzi, hogy az eszköz ára valószínűleg az adott időszak csúcsa közelében jár (túlvett).
Habár az RSI alapbeállítása 14 időszakot ölel át, a kereskedők dönthetnek úgy, hogy ezt megváltoztatják, növelve a mutató érzékenységét (a periódusszám csökkentésével) vagy épp csökkentve az érzékenységet (a periódusszám növelésével). Ennél fogva a 7 napos RSI érzékenyebb az árfolyammozgásokra, mint a 21 nappal számoló. Mi több, a rövid távú kereskedési taktikákhoz úgy is beállíthatják az RSI indikátort, hogy a 20-as szintet tekintse túladottnak, a 80-ast pedig túlvettnek (a 30 és a 70 helyett), hogy csökkentsék a fals jelzések előfordulását.
Az RSI használata az eltérések (divergenciák) alapján
A 30-as és 70-es RSI-pontszámok mellett – amelyek potenciálisan túladott és túlvett piaci körülményeket sejtethetnek – a kereskedők arra is használják az RSI-t, hogy megpróbálják előre jelezni a trendfordulókat, illetve észlelni a támasz- és ellenállásszinteket. Ez a megközelítés az úgynevezett bika- és medvejellegű eltéréseken alapul.
A bikajellegű eltérés olyan körülmény, ahol az árfolyam és az RSI-pontszám ellenkező irányban halad. Tehát az RSI-pontszám emelkedik és magasabb mélypontokat vesz fel, míg az árfolyam esik, és alacsonyabb mélypontokat rajzol ki. Ezt „bikajellegű” eltérésnek nevezzük, és azt jelzi, hogy a kereslet ereje a csökkenő árfolyamok ellenére növekedésnek indult.
Ezzel ellentétben a medvejellegű eltérés azt jelezheti, hogy az árfolyam-növekedés ellenére a piac veszít a lendületéből. Éppen ezért az RSI-pontszám csökken, és alacsonyabb csúcsokat rajzol ki, míg az eszköz árfolyama emelkedik, és magasabb csúcsokat vesz fel.
Ne feledkezzen meg ugyanakkor arról, hogy az RSI-eltérések az erős piaci trendek alatt nem túl megbízhatók. Ez azt jelenti, hogy egy erős, lefelé mutató trend során számos esetben tapasztalhatunk bikajellegű eltérést, mielőtt elérnénk a végső mélypontot. Éppen ezért az RSI-eltérések jobban alkalmazhatók a kevésbé volatilis piacokon (oldalirányú árfolyammozgásoknál és enyhe trendeknél).
Záró gondolatok
Van néhány fontos tényező, amelyet az RSI használatakor figyelembe kell venni, például a beállítások, a pontszám (30 és 70), valamint a bika-/medvejellegű eltérések. Mindazonáltal sose feledkezzen meg arról, hogy egyetlen technikai indikátor eredményessége sem 100%-os, különösen akkor nem, ha önmagában használják. Ezért minden kereskedőnek érdemes megfontolnia, hogy a fals jelzések elkerülése érdekében az RSI-indikátort más indikátorokkal együtt alkalmazza.