Sokan a tulipánmániát tartják az első feljegyzett pénzügyi buboréknak, amely állítólag az 1600-as években történt. Mielőtt megvitatnánk, hogy a tulipánmánia valóban pénzügyi lufi volt-e, nézzük át a legelterjedtebb narratívát, amely szerint valódi lufiról van szó.
A tulipánmánia lufi
A tulipánmánia Hollandiában, a holland aranykorban zajlott. Ebben az időben az ország rendelkezett a legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel a világon, köszönhetően a növekvő nemzetközi kereskedelemnek és a kiterjedt kereskedelmi tevékenységeknek.
A gazdasági fellendülés sok embernek segített gazdagsághoz és jóléthez jutni, ami viszont a luxuscikkek piacát is fellendítette. Az egyik legkeresettebb árucikk a tulipán volt, különösen a mutációval rendelkező tulipánok, melyek még lenyűgözőbbek voltak, mint a tipikus virágok. Ezek az egyedi virágok nagyban különböztek a többi rendelkezésre álló lehetőségtől, így mindenki szeretett volna büszkélkedni velük szokatlan színeik és mintáik miatt.
A fajtától függően egyetlen virág ára könnyen meghaladhatta egy szakmunkás jövedelmét vagy akár egy ház árát is. A határidős ügyletek létrehozása még magasabbra emelte az árakat, mivel a virágoknak nem kellett fizikailag gazdát cserélniük. Azt mondják, hogy a bubópestis is hatással volt a piacra, mert az emberek hajlamosabbak voltak befektetési kockázatot vállalni.
Mivel azonban egyre több gazda termesztette a virágokat, a kínálat végül túl nagy lett, és a tulipánpiac 1637 februárjában érte el a csúcsát. Hirtelen vevőhiány lépett fel, és egy sikertelen harlemi tulipánárverés után a félelem és a pánik nagyon gyorsan elterjedt, melynek révén a lufi néhány nap alatt kipukkadt.
A történészek nem biztosak abban, hogy valóban a tulipánláz miatt történtek-e csődök, mivel a pénzügyi nyilvántartások nehezen hozzáférhetőek ebből az időszakból, de az biztos, hogy az összeomlás jelentős veszteségeket okozott a tulipánügyletekkel rendelkező befektetőknek. De mi köze van ennek a bitcoinhoz?
Tulipánmánia vs. bitcoin
A tulipánmániát sokan a kipukkanó lufik legjobb példájának tartják. A népszerű sztori a kapzsiság és a felhajtás példáját írja le, amely a tulipánok árát messze az ésszerű szintek fölé emelte. Míg az okos emberek viszonylag korán kiszálltak, a későn érkezők a szabadesés megindulása után pánikszerűen eladtak, aminek következtében sok befektető és szolgáltató rengeteg pénzt veszített.
Gyakran hallani, hogy a bitcoin egy újabb példa a pénzügyi lufira. A tulipánmánia és a Bitcoin párhuzamba állítása azonban nem veszi figyelembe a különböző eszközosztályokat és piaci körülményeket. A jelenlegi pénzügyi környezetünk teljesen más, és sokkal több szereplővel rendelkezik, mint a 17. századi tulipánpiacok. Ráadásul a kriptovaluták piaca meglehetősen különbözik a hagyományos piacoktól.
Fő különbségek
Az egyik legnagyobb különbség a tulipánok és a bitcoinok között az értéktároló képességükben rejlik. A tulipánok élettartama korlátozott volt, és szinte lehetetlen volt megmondani a virág pontos fajtáját vagy megjelenését pusztán a hagymája alapján. A kereskedők elültették őket, és reménykedtek, hogy pontosan azt a típust kapják, amelyikbe befektettek, különösen, ha a ritka színű tulipánt vettek. Ettől eltekintve, ha tulipánokat akartak szállítani, szükségük volt egy biztonságos szállítási módra, mellyel eljuttatták őket a rendeltetési helyükre az összes kapcsolódó költséggel együtt. A tulipánok azért sem voltak alkalmasak kifizetésre, mert nem lehetett kisebb részekre osztani őket, mivel az valószínűleg elpusztította volna a növényeket. Ráadásul a virágokat könnyen el lehet lopni a földekről vagy egy piaci standról, ami megnehezíti a védelmüket.
Ezzel szemben a bitcoin digitális, és egy globális peer-to-peer hálózaton belül átutalható. Egy digitális valuta, amely kriptográfiai technikákkal van biztosítva, így rendkívül ellenálló a csalásokkal szemben. A bitcoin nem másolható vagy semmisíthető meg, és könnyen több kisebb egységre osztható. Ezenkívül viszonylag szűkös, korlátozott kínálattal, legfeljebb 21 millió egységgel rendelkezik. Igaz, hogy a kriptovaluták digitális világa bizonyos kockázatokat rejt magában, de az általános biztonsági elvek betartásával nagy eséllyel biztonságban tarthatja pénzét.
Valóban lufi volt a tulipánmánia?
Earl A. Thompson közgazdász 2006-ban publikált egy cikket „The tulipmania: Fact or artifact?” (Tulipánmánia: Mítosz vagy valóság?) címmel. amelyben azt taglalja, hogy a tulipánláz nem a piaci őrülethez kapcsolódott, hanem ahhoz, hogy a kormányzat a határidős tulipánügyleteket hallgatólagosan opciós ügyletekké alakította át. Thompson szerint az eset nem tekinthető lufinak, mivel „a lufikhoz olyan kölcsönösen elfogadott árak megléte szükséges, amelyek meghaladják az alapértékeket”, ami nem igazán volt így.
2007-ben Anne Goldgar kiadta a „Tulipmania: Money, Honor, and Knowledge in the Dutch Golden Age” (Tulipánmánia: Pénz, becsület és tudás a holland aranykorban) című könyvét, amelyben számos bizonyítékot mutat be arra vonatkozóan, hogy a népszerű tulipánláz története valójában tele van mítoszokkal. Kiterjedt levéltári kutatásokra alapozva Goldgar érvei azt mutatják, hogy mind a tulipánlufi növekedése, mind a kipukkadása sokkal kisebb volt, mint azt a legtöbben hisszük. Azt állítja, hogy a gazdasági következmények meglehetősen csekélyek voltak, és a tulipánpiacon részt vevő emberek száma meglehetősen kevés volt.
Záró gondolatok
Függetlenül attól, hogy a tulipánmánia pénzügyi lufi volt-e vagy sem, mindenképpen irracionális a tulipánokat a bitcoinhoz (vagy bármely más kriptovalutához) hasonlítani. Az esemény közel 400 évvel ezelőtt történt, teljesen más történelmi kontextusban, továbbá a virágokat nem igazán lehet összehasonlítani egy kriptográfiai technikákkal biztosított digitális valutával.